Honlap testreszabása




készítette a honlap.hu
https://unicef.hu/mentalis-egeszseg/e-learning-szuloknek
Kedves Szülők!

HASZNOS TANÁCSOK SZÜLŐKNEK A ZÖKKENŐMENTES ÓVODÁBA LÉPÉSHEZ
Az óvodáskor beköszönte a legtöbb családban az első olyan élethelyzet, mikor a gyermek a meleg családi fészekből az intézményi nevelésbe lép át. A szocializációs folyamatot segíti a közösségi nevelés, a másokkal való érintkezés, a kommunikáció, a tágabb környezetbe való beilleszkedés, a társas együttműködés szokásainak megismerése.
Az óvodai nevelés célja az, hogy az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását elősegítse, az életkori és egyéni
sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével.

ELŐKÉSZÜLETEK - AVAGY HOGYAN TUDJA SEGÍTENI A SZÜLŐ AZ ÓVODÁBA LÉPÉST
Séta alkalmával látogassanak el az óvoda épülete felé, hogy ismerőssé váljon maga az épület.
Otthon is beszélgessenek az óvodáról, játsszák el babákkal, bábokkal, plüss állatokkal az óvodai élet egy - egy jelenetét.
Olvassunk az óvodáról szóló meséket /pl: Pöttyös Panni az óvodában, Janikovszky Éva: Már óvodás vagyok, Vackor az óvodában, Bartos Erika: Anna Peti – irány az óvoda, Bogyó és Babóca, MI micsoda sorozat: Óvodába járok, Bori óvodába megy stb./.
Próbáljanak rendszert vinni a család és a gyermekük mindennapjaibafokozatosan alakítsanak ki az óvodáéhoz hasonló napirendet.

„A gyermek érdeke mindenek felett áll”

BEFOGADÁS - az első napok: Az óvodába kerülő gyermek megváltozott élete a befogadással kezdődik.
Az óvodánkba érkező gyermekeknek igény és szükség szerinti befogadási időt biztosítunk.
A befogadás folyamatában a gyermek lehetőséget kap a fokozatos elválásra, joga van sírni, megfigyelni, saját tárgyat behozni.
Időt kap a gyerek, hogy az új környezetet, személyeket elfogadja, időt kap a pedagógus, a szakemberek, a dajkák és a csoportba járó gyerekek az új csoporttárs megismerésére.
A befogadás számunkra azt jelenti, hogy türelmesen kivárjuk, amíg a gyermek közeledik. Mindenkinek szüksége van időre a tájékozódáshoz, joga van befolyásolni közeledésének módjait.
A gyermek behozhatja azokat a kedves tárgyait, amelyek megnyugtatják, s ott tarthatja addig, ameddig ennek szükségét érzi.
Az óvónő számára fontos, hogy a gyermek minél előbb jól érezze magát az óvodában. Olyan módszert, olyan bánásmódot igazít hozzá, amely a leginkább megfelel az egyes gyermekek sajátos igényeinek.

Augusztus végén és szeptember első napjaiban a régi óvodások veszik birtokba a csoportot. Ez a néhány nap a visszaszokás, az emlékek, szokások felelevenítésének ideje.
Emellett a felkészülés ideje is. Az óvónők, és a gyerekek az újonnan érkező csoporttársak nevéről és jeléről is beszélgetést kezdeményeznek, hiszen a többen már találkozhattak velük.
A szülők és az óvónők által megbeszélt időben hetente 2-3 új gyerek érkezik a csoportba.
A jelükkel ellátott szekrénybe elhelyezzük az óvodai zsákjukat, melybe nem csak a váltó ruhákat lehet tenni, hanem a számukra fontos otthoni kedvenc játékot, vagy tárgyakat is, amiket saját szüksége, igénye szerint bármikor elővehet, vagy eltehet, ezzel is biztosítva nyugalmát, biztonságérzetét. A mosdóba is közösen helyezzük el a saját jelével ellátott fogmosó poharat és a jeléhez kiakasztjuk a törülközőjét.

Az első napokban elég, ha csak pár órát tölt a gyermek az óvodában, majd fokozatosan lehet növelni az óvodában eltöltött időt. A hét második felében már ott is ebédelhet.
A következő héten már ott is alhat a gyermek.

A szülők, bármennyire is rossz érzés, a reggeli búcsúzás után határozottan induljanak el. Még ha búcsúzkodáskor sír is, az új játékok és társak láttán biztos, hogy hamarosan megnyugszik. Ellenkező esetben egy erősebben kötődő gyereknél előfordulhat, hogy minden percben arra vár, hogy szülei visszatérjenek. Ha már elbúcsúztunk tőle, és megbeszéltük, mikor megyünk érte, jó, ha határozottan indulunk a dolgunkra. A többszöri búcsúzás, visszalépés azt erősíti a gyermekben, hogy nincs biztonságban. Ha a gyermek azt érzi, hogy a szülő bizonytalan, akkor az elválás is hosszúra nyúlik, a szülői bizalmatlanságot a gyerekek is átveszik.
Ha a szülő viselkedése azt sugallja gyermekének, hogy biztonságos jó helyen van, hamar az új élményekkel lesz elfoglalva.
Tudja, hogy jó óvodát, óvónénit kapott, akikben és amiben maximálisan megbízhat.

Az óvoda nyitva tartásán belül a gyermekek érkezése és távozása a család életritmusához alkalmazkodik. A család és az óvoda egyeztetett szokásai biztosítják a nyugodt érkezést és elválást, a gyermek által kialakított szertartásokkal.
A gyermek nyugodt napirendjének alakulását segíti azonban, ha legkésőbb 1/2 9 óráig beérkeznek a gyerekek, hiszen ahhoz, hogy tartalmas tevékenységet tudjon kialakítani, szüksége van a megfelelő mennyiségű és minőségi időre. Érkezése után ő is tájékozódik, /társakról, játék lehetőségről, eszközökről, megfelelő helyről stb./ keresi az érdeklődésének, kíváncsiságának megfelelő tevékenységet, társat.
Ahhoz, hogy tartalmas tevékenységekben tudjanak részt venni kérjük időben, lehetőleg nyolc óráig érkezzenek be.

Napirendünk stabil időpontjai:

  9:30 - 10:00 tízórai
10.30 - 11.55 udvari játék, séta
12:00 - 13:00 ebéd
13:00 - 14:30 pihenés
14:00 – 14.45 uzsonna
14.45 - től folyamatos játék hazamenetelig

 
Kedves Szülők!

Köszönjük mindenkinek a hozzájárulást, hogy ilyen széppé tették az óvodás gyermekek farsangját!

Óvó nénik és a gyerekek

 
Határozat
2022. március 4-től visszavonásra került az óvodákban alkalmazandó Intézkedési terv!

2021. február 4-én tartottuk az óvodánkban a gyermekek farsangi mulatságát. Ezúton is köszönjük a kedves Szülők anyagi hozzájárulását a sikeres rendezvényhez. 
Sajnos a járvány miatt elrendelt intézkedések nem engedték meg, hogy együtt ünnepelhessenek velünk, de néhány kép talán visszaadja, hogy a gyerekek milyen jól érezték magukat.

Fontos tudnivalók

DigiMini1 kutatás- Mit gondolnak az óvodások a „kütyüzésről”?

A DigiMini1 kutatás alapján elmondható, hogy az intézményekben (a mintában szereplő óvodák mintegy 40%-ban) elsősorban (vagy kizárólag) szemléltetésre, az előírt témák illusztrálására használják az okoseszközöket, az internetet, ennek lehetséges oka elsősorban az eszközhiány, a megfelelő pedagógus-továbbképzések hiánya.Interaktivitás, a gyermekek bevonása digitális tevékenységekbe nagyjából minden ötödik óvodában fordul elő, minden tizedik óvodában pedig fejlesztő alkalmazásokat is használnak. Az online világ lehetőségeivel tisztában levő és egyben valóban innovatív óvodapedagógusi tevékenység azonban ritka.

A kutatás részeként drámapedagógiai módszerek alkalmazásával fókuszcsoportos kutatásra került sor, ezzel a módszerrel az óvodáskorú gyermekektől is értékes információkat lehet gyűjteni, akiket kérdőíves kutatással vagy interjúzással még nem lehet szóra bírni.

A kutatók a gyermekeket egy fiktív környezetbe helyezték, ahol egy mesebeli ország királya nehéz döntés előtt áll, mert az országában eddig még nem jelentek meg a „kütyük”, és döntenie kell arról, beengedje-e őket vagy sem, és ha igen, milyen szabályok mellett. A vizsgálatot végző kutató helyezkedett a mese egyes szereplőinek helyzetébe, majd a gyermekek tanácsadóként mondhatták el nekik a véleményüket. Ezt követően megvizsgálták, hogyan változtatja meg az országot a kütyük megjelenése, ki hogyan viselkedik az utcán. Majd a király óvodáskorú fia saját eszközt szeretett volna, és a gyermekek újra tanácsadóként segíthettek a királynak, hogy mit akar a fia, miért akarja, és ő szülőként mit csináljon ebben a helyzetben. Ezt követően a kiskirályfi kölcsönkapta az apja telefonját és azzal ment be az óvodába. Ezúttal a facilitátor a kiskirályfi szerepébe lépett, és a gyermekek az óvodapedagógusok szerepébe kerühettek, akiknek valamit kezdeniük kell a „mobilozó” gyermekkel.

Végül a játékot egy reflektív beszélgetéssel zárták, hogy nekik, mit szabad otthon és az óvodában és mit nem, illetve milyen javaslataik lennének a felnőttek számára.

A fókuszcsoport során a gyermekek így nem csak saját szemszögükből, hanem a szülők és az óvodapedagógusok szemszögéből is megfogalmazhatták az okoseszközökkel és az internettel kapcsolatos gondolataikat.

 

Az óvodapedagógusok tapasztalatai szerint az okoseszköz-használat szülői mintái gyakran valamiféle feszültséget jeleznek, a szülőkre pedig szinte egyöntetűen a kommunikáció- és kontrollhiányos magatartás a jellemző. A tiltás elvétve fordul csak elő, és az aktív résztvevő szülői magatartás sem jellemző. 

A kutatás összefoglalója itt elérhető: https://digitalisgyermekvedelem.hu/digimini1/

Vissza